2010. december 28., kedd

Orbanisztán margójára

Már egy hete csak a mamájára
gondolok mindig, meg-megállva.
Nyikorgó Soros-ösztöndíjból
jött vissza, serényen.
Mi még őszinte emberek voltunk,
ordítottunk, taxis sztrájkot támogattunk.
Hagyta volna a retorikát másra.
Zárta volna be a narancsot a padlásra.
De ő csak ment előre kapzsin, soha nem némán,
Nagyon szidott, nem is nézett énrám
Ám a médiát fényesen, suhogva,
maga alá gyúrta.
Nem nyafognék, de most már késő,
most látom, milyen óriás ő -
szürke marhabandája lebben az égen,
s EU-elnök lesz a jövő évben.

(J.A. után sajtószabadság nélkül)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése