2011. január 6., csütörtök

Titkos Életemben

Láttalak ma reggel
Rohanva elsuhantál
Nem tudom tagadni
Görcsös fájdalommal
Bennem maradtál.
Nincs ki pótolna, üres vagyok nélküled
És Titkos Életemben
Még mindig szeretkezem veled.

Mosolygok, mikor dühös vagyok
Átverek embereket és hazudok.
Teszem, mit tennem kell
A túléléshez
De belül tudom, mi helytelen
És tudom, mi helyes
És Titkos Életemben
Az Igazság oltárán halnék veled.

Szoríts, szoríts, testvérem,
Szoríts erősen, nővérem
Megérkezett végre a saját parancsom
Átsétálok a hajnalon
Átmasírozok az éjszakán
És áttörök Titkos Életem
Minden eddigi határán.

Átnéztem a papíron
Ami megríkatott téged
Senkit nem érdekelt még

Hogy emberek élnek-e
Vagy elmennek végleg
És a csaló laposztó azt akarja, hogy úgy hidd
A dolgok nem színesek.
Vagy fehérek vagy feketék
De hála az Égnek
Titkos Életemben
Semmi nem ilyen színtelen.

Megharapom az ajkam
Megveszem, amit mondtam
A legutolsó slágertől
Az öreg bölcsességig
De mindig egyedül vagyok
És szívem, mint a jég
Titkos életemben
Szavak és hideg űr van a szívemben.

(Leonard Cohen: In my secret life)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése